A harmadik fél technológiájának másik fontos tényezője a hamis jelentések. A hamis jelentések írásbeli vagy szóbeli állítások, amelyekről kiderül, hogy alaptalanok vagy félrevezetők, illetve amelyek tudatosan hazugságokat tartalmaznak.

Tudjuk, hogy minden vitához szükséges egy Harmadik fél.

Megvizsgálva több szervezetbeli felfordulást, kiderült, hogy a harmadik fél felett még egy intenzív kivizsgálás során is teljesen át lehet siklani.

Azzal, hogy hamis jelentéseket ad másokról, a harmadik fél kárt és felfordulást okoz egyének és csoportok között.

Számos olyan eset volt, ahol egy szervezet több ártatlan munkatársat is elvesztett. Elbocsátották vagy megfegyelmezték őket annak érdekében, hogy megoldják a zaklatottságokat. Mégis folytatódott a kavarodás, és a terület még nagyobb felfordulásba került az elbocsátások miatt.

Ezt visszafelé nyomon követve azt találjuk, hogy a végül leleplezett igazi Harmadik fél hamis jelentésekkel lövette le az embereket.

Ennek egyik forrása a következő:

X munkatárs elkövet egy baklövést. Nagyon dühös és védekező, amikor megvádolják. Valaki mást hibáztat az általa eltolt dologért. Ezt a valaki mást megbüntetik. X munkatárs eltereli a figyelmet magáról különböző dolgokkal, többek között mások hamis megvádolásával.

Ez egy Harmadikfél-tevékenység, amelynek eredményeképpen egy csomó embert hibáztatni fognak, és meg fognak büntetni. Az igazi Harmadik fél pedig észrevétlen marad.

Az igazságszolgáltatás hiányossága itt az, hogy a megbüntetett személyeket nem szembesítették a vádlóikkal, és nem mondták el nekik az igazi vádat, így nem tudtak szembeszállni vele.

Egy másik eset az lenne, amikor egy Harmadik fél egyszerűen pletykát terjeszt, és megvádol másokat merő rosszindulatból vagy valami még gonoszabb indítékból. Ez egy szokványos Harmadikfél-tevékenység lenne. Rendszerint hamis jelentéseken alapul.

Van egy másik fajta szituáció, amikor egy területet vezető személy, aki nem tudja rendbe szedni a területet, vizsgálódni kezd, hamis jelentéseket kap egy harmadik féltől, azok alapján megbünteti az embereket, és teljesen elkerüli a figyelmét az igazi harmadik fél. Ez még jobban felzaklatja a területet.

Tehát minden igazán problémát okozó Harmadikfél-tevékenység alapját a hamis jelentések képezik.

Lehet hamis érzékelés is. Valaki olyan dolgokat lát, amelyek nem léteznek, és „tény”-ként jelenti őket.

Ezért tudjuk, hogy a hamis jelentések láncát követve könnyedén lefolytathatunk egy vizsgálatot.

Legalább egy esetben a harmadik fél (akit csak akkor találtak meg, amikor már teljesen egyértelmű volt, hogy csak ő lehetett az, aki tönkretette a szervezet két területét) a következő tulajdonságokkal is rendelkezett:

1. Baklövéseket követett el a saját akcióiban.

2. Dühösen kétségbe vont bármely jelentést, amely róla készült.

3. Megszállottan megváltoztatott mindent, amikor átvett egy területet.

4. Hamis jelentést adott akciókról, másokat vádolva.

5. A területén nagy volt a veszteségi mutató a munkatársak között.

Ezek nem szükségszerűen jellemzőek minden Harmadik félre, de képet adnak arról, hogy vajon mi is történhet.

Az etika és igazságszolgáltatás kezelése során szerzett tapasztalatokból nyilvánvaló, hogy a felfordulás igazi forrása egy területen az, hogy hamis jelentéseket fogadnak el, és azok alapján cselekszenek, anélkül hogy szembesítenék a vádlottat az összes váddal és a vádlóival.

Egyetlen felelős személynek sem szabadna elfogadnia semmilyen vádat és annak alapján cselekednie. Ha így tesz, azzal mindenki biztonságát aláássa. Kezdetnek az ember visszautasíthatja azt, hogy valamilyen információ alapján cselekedjen addig, amíg arról személyes kivizsgálás be nem bizonyítja azt, hogy nem valamilyen harmadik fél akciója.

Egy vezetőnek, ha váddal vagy „bizonyítékkal” fordulnak hozzá, nem kell mást tennie, mint hogy kivizsgálja a hamis jelentéseket és hamis észleléseket. Így az ember ellenőrizheti az ilyen jelentéseket, megtalálhatja a baj igazi okát, és elkerülheti az olyan egyének megfegyelmezését, akik esetleg ártatlanok.

Az igazságszolgáltatás tehát a következőt foglalja magában: minden olyan jelentés elfogadásának megtagadását, amely nincs tényleges, független adatokkal alátámasztva; a gondoskodást arról, hogy minden ilyen jelentést kivizsgáljanak; és azt, hogy minden kivizsgálás során szembesítsék a vádlottat a váddal, és ahol lehetséges, a vádlóval, mielőtt bármilyen büntetőakcióba kezdenek vagy bármilyen büntetést kiszabnak.

Jóllehet, ez lelassíthatja az igazságszolgáltatás folyamatát, az egyén személyes biztonsága teljesen azon múlik, hogy bármilyen vád esetén megállapítsák a teljes igazságot, mielőtt bármilyen akciót kezdenének.